Logo Pic
Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2025. április 17.

A bugaci madárkapitány

Májusban új időszaki kiállítás nyílik múzeumunkban, a Nemzeti Parkok Hete-rendezvénysorozat keretében. Idén az 50 éves Kiskunsági Nemzeti Parkot mutatjuk be „testközelből” látogatóink számára. A kiállításban megismerkedhetnek a természetvédelem magyarországi történetével is. A helyi természeti értékek őrzésének és bemutatásának kiemelkedő személyisége volt Annók Szabó János, a bugaci madárkapitány.

piheno_madarak_kiss_imre.JPG

Pihenő madarak. Kiss Imre felvétele. Kiskunsági Nemzeti Park

A hazánk természeti értékeit az elmúlt évszázadok során kedvezőtlenül alakító folyamatok ellensúlyozására hozott első természetvédelmi intézkedés 1879-ben az erdők védelmét foglalta törvénybe. Hasonlóan fontos állomás volt a hazai természetvédelemben a Magyar Ornitológiai Központ – később Magyar Madártani Intézet – létrehozása, melynek 1893-tól haláláig, 1914-ig Herman Ottó volt a vezetője. A gyakorlati madár- és természetvédelem legfontosabb személyiségei – Herman Ottó, Csörgey Titusz, Chernel István, Vönöczky-Schenk Jakab és Warga Kálmán – akkoriban itt működtek. Tevékenységüket az őstermészet védelmét kigondoló és annak alapjait lerakó Kaán Károly is segítette. 1894-ben a mezőgazdaságról és a mezőőrségről rendelkező XII. törvénycikk a hasznos madaraink és emlőseink védelméről fogalmazott meg természetvédelmi előírásokat, védelmet nyújtva már nemcsak a madaraknak, de azok tojásainak és fészkeinek is.

Vönöczky-Schenk Jakab egy 1918-ban megjelent dolgozatában arra hívta fel a hazai és a nemzetközi közvélemény figyelmét, hogy a nagy kócsag (Egretta alba) a kipusztulás szélére jutott. Egyedül a kis-balatoni fészkelőtelep nyújtott némi esélyt a megmentésére. Az első személy, akit Magyarországon hivatalosan alkalmaztak a természeti értékek védelmére, Gulyás József kócsagőr volt, aki 1922-től óvta a Kis-Balaton mellett élő nagy kócsagokat.

A Kiskunságban, Ürbő-puszta térségében a mértéktelen tavaszi tojásszedés miatt sürgetővé vált a bíbic (Vanellus vanellus) és több más földön fészkelő madárfaj fészkének az őrzése. Itt a helyi csendőrség feladata lett a madarak védelme 1923-ban.

Bugac-pusztán a helyiek és a sajtó által is madárkapitánynak nevezett Annók Szabó János (1879–1964) 1929-től segítette a Madártani Intézetet rendszeres terepi megfigyelésekkel és madárgyűrűzéssel.

Miután honvédségi építészeti tisztviselőként nyugalmazták, 1928-tól a kecskeméti iparostanonc-iskolában óraadóként szakrajzot és technológiát tanított. Oktatói tevékenységét 1931-ig folytatta itt, esetenként a madárvédelemről is előadást tartva. Ez idő alatt a Madártani Intézet munkatársait és külföldi vendégeit többször is kalauzolta az intézet helyi megfigyelőjeként Kecskemét, Ágasegyháza, Szentkirály és Bugac környékén.

1930-ban rendes megfigyelőnek is kinevezték és ekkortól a madárgyűrűzésben is tevékenyen részt vett. 1933-ban jelent meg első közleménye az Aquilában, amelyet 1957-ig további hat cikk követett. Kiterjedt nemzetközi levelezést folytatott a világ számos neves ornitológusával.

A bugaci madárkapitány 1934-ben madárvártát épített Bugacon az azóta kiszáradt Vén-tó pár hektáros szigetén. Itt élt teljesen egyedül kora tavasztól késő őszig. Megfigyelte a puszta élőlényeinek életét, feltáplálta a legyengült madarakat, ellenőrizte az illegális tojásszedőket, és szorgalmasan gyűrűzte a madarakat. Télen ismeretterjesztő előadásokat tartott. A nép úgy tartotta, beszélgetni is tud a madarakkal. Megkedvelték és megszerették Annók Szabó Jánost, aki idővel helyi hírességgé nőtte ki magát.

madarvarta_a_bugaci_pusztan.jpg

Madárvárta a bugaci pusztán. Martos Viktor felvétele.
Forrás: Turistaság és alpinizmus. 1935. (25) 10–11. 260.

A madárvártát 1936-ban múzeummá alakította át, ahol Bugac állat- és növényvilágának egy-egy példányát mutatta meg az érdeklődőknek.

„Nem is mindennapi ház a madárkapitányé. Dunsztos üvegekben sikló-kígyók, viperák tekerőznek. Egy hatalmas kalitkában ürge visongat. Kék vércsefiókák ülnek a tornácon. Folyton ennivalóért vijjognak a telhetetlen madarak. A nyitott ajtón barátságosan dugja be kíváncsi fejét Csöpi II., a kis őz egy bozontos puli társaságában. A természetrajzi különlegességek mellett nem kevésbé érdekes a madárkapitány személye és egyéb gyűjteményei. Hatalmas dobozokban egész sereg régi pénz: a római korbeliektől kezdve Mária Teréziáig mindenféle fajta. Bugaci lelet valamennyi. A világháború sapkajelvényei. Levelek a világ minden tájáról.”

a_megfigyelo_allomas.jpg

Annók Szabó János háza a bugaci pusztán.
Forrás: Vadászat – halászat, weekend, turisztika. 1934. június 25. (2.) 10. 3.

A madárkapitány 1938-ban súlyosan megbetegedett, kórházba került. Felépülése után már nem költözött vissza a madárvártára. Még megjelent egy cikke a madárvonulásról 1941-ben, majd eltűnt a neve a sajtóból. Idős kora ellenére, 1950-től Szegeden és Kecskeméten dolgozott egy építészeti tervezőirodánál, illetve földmérőként. A madártannal nem szakadt meg a kapcsolata, megtaláljuk a nevét az országos gólyaszámlálás adatközlői között még 1963-ban is, valamint a csonttollú (Bombycilla garrulus) 1956 és 1958 közötti Kárpát-medencei előfordulását összefoglaló dolgozat adatközlői között.

Annók Szabó János sokoldalú személyiség volt, nemcsak a madárvédelem és a fiatalok közötti ismeretterjesztésben vagy a madártani adatgyűjtésben volt ugyanis aktív: 1939-ben belépett a Magyar Numizmatikai társulatba, melynek aztán egészen haláláig tagja maradt, továbbá a magyar bélyegek szinte teljes sorozatát összegyűjtötte a legkorábbiaktól a kortárs darabokig.

Mindezek mellett nagy sikereket ért el kisállattenyésztésben is. 1925-ben a szegedi baromfikiállításon az ő neve is szerepelt a díjazottak között. A Duna–Tisza közi baromfitenyésztők kecskeméti kiállításán 1926-ban felesége nemesített kendermagos tyúkjával második díjat és tiszteletdíjat, roneni kacsájával szintén második díjat, maga Annók pedig ezüst prémnyulával első díjat vihetett haza. A Kecskeméti Fajbaromfi-, Galamb- és Házinyúltenyésztők Egyesülete ügyvezetőjeként 1929-ben kisállat-kiállítást szervezett Kecskeméten. 1930 decemberében a budapesti nemzetközi baromfikiállításon is több díjat kapott.

Kiskunmajsán, szívelégtelenségben hunyt el 1964-ben. Fénykép sajnos nem maradt fenn róla.

jegmadar_bartol_istvan.jpg

Jégmadár. Bártol István felvétele. Kiskunsági Nemzeti Park

 

Összeállította: Kiss Emilia – Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár és

Kiss Mónika – Kiskunsági Nemzeti Park

 

Felhasznált források:

A szövegben szereplő idézet forrása: Riport a repülőriportról. Repülőgépen látogatta meg Bugacot Simor Miklós, az Új Nemzedék munkatársa. Interjúk a Madárvártán. Kecskeméti Közlöny, 1936. szeptember 23. (18) 217. 1–2.

További források: Horák Béla: Bugacpuszta idegenforgalmi krónikája 1894–1944. Kecskemét, 1999.

Kecskeméti Közlöny – Arcanum Digitális Tudománytár

Turistaság és alpinizmus – Arcanum Digitális Tudománytár

Vadászat – halászat, weekend, turisztika – Arcanum Digitális Tudománytár

Vissza a címlapra
A Mezőgazdasági Múzeum blogja
Vajon hányan tudják, hogy a Vajdahunyadvár falai Európa legnagyobb mezőgazdasági gyűjteményét és múzeumát rejtik? Blogunk bepillantást enged a múzeum életébe, szakmai eredményeibe. Teret nyit a múzeumban dolgozó szakemberek tudásának, az itt zajló tudományos és közművelődési tevékenységek bemutatásának, egyúttal szórakoztat is. Írásainkban ígérjük, lesz még egy kis Liget, egy kis épület és persze nem hiányozhat a történelem sem. Nem titkolt célunk, hogy olvasóinkat a kiállításaink, programjaink és egyedülálló épületünk meglátogatására ösztönözzük.
Legjobban pörgő posztok
A Juventus már a klub-vb-re készül az átigazolásokkal
venember83 • 3 nap
A Lecce elleni mérkőzés
venember83 • 8 nap
A világ legnagyobb városa
Nanga Parbat • 5 nap
Yıldız és Chiellini kiemelt szerepéről és nyári változásokról ír a sajtó
venember83 • 4 nap
Yıldız: „Továbbra is a legjobbunkat kell nyújtanunk”
venember83 • 7 nap
Cikkek a címlapról
5 segítő kérdés, ha nem tudod, hogyan dönts
Ismerős lehet neked is az az összezavaró érzés, amikor egy döntés előtt állsz, de bárhogy is próbálod, nem látod tisztán az utat. Talán túl sok a lehetőség, túl nagy a tét, vagy épp túl nagy a zaj körülötted és benned. Biztosra akarsz menni, szeretnéd előre lejátszani magadban a buktatókat, a…
A BIODIVERZITÁS-KUTATÁS ÚJDONSÁGAI 2024-BEN A MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUMBAN
A múzeumi biodiverzitás-kutatás legújabb eredményeit idén is összefoglaljuk: 2024-ben összesen 49 új taxont – úgymint 42 tudományra új fajt és hét új nemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Természettudományi Múzeum kutatói. Kontinenseken…
>